| .:
Tudományos alapok :.
”A masszázs gyógyító ereje”
Dr. Andrew Weil orvos, masszázsról írt tudományos cikke:
Az 1970-es években sok időt töltöttem utazgatással Latin Amerika
távoli vidékein, miközben a gyógynövényekről és a hagyományos gyógymódokról
gyűjtöttem információt. Amikor csak megérkeztem valamelyik, kolumbiai
Amazon területén lévő indián faluba, az emberek csodálkozva bámulták
a kopasz fejemet meg a szakállamat, és spontán ösztönösséggel elkezdték
dörzsölgetni a fejemet, újaikat pedig a szakállamba fonták.
Ezek és egyéb utazásaim során átélt találkozások döbbentettek rá
arra, hogy milyen érintésszegények vagyunk mi amerikaiak, és a kutatások
eredményei csak megerősítik ezt a megfigyelésemet. Kimutatták például,
hogy a francia párok átlagosan 110 alkalommal érintik meg egymást
spontán módon egy nyilvános kávézóban, míg az amerikai párok csupán
kétszer.
Az embereknek szükségük van arra, hogy érintsenek, és hogy megérintsék
őket. Állatokon és embereken végzett megfigyelések szerint a fizikai
érintéstől megfosztott egyének bizonytalanok, gyengén alkalmazkodnak,
és hajlamosabbak a betegségekre. Szerencsére az ’alternatív gyógymódok’
iránti nyitottságunk növekedése fokozta a gyógyító érintés iránti
érdeklődést, így léphetett elő a gyógymasszázs Amerika második legnépszerűbb
alternatív módszerévé. A masszázs a terápiás módszerek széles skáláját
öleli fel, melyek mindegyike az izmok és a lágyszövetek kézi manipulációján
alapszik. Miután felismerték, hogy a masszázs több mint csupán egy
luxus relaxációs forma, a masszázsterápia hatékony eszközzé vált,
nem csak a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésére, mint
az álmatlanság, fejfájás, bélpanaszok, hanem számtalan egyéb betegségek
kezelésére is, az isiásztól a homloküreg gyulladásig, a cukorbetegségtől
a depresszióig.
Miközben a masszázsterápia egyre népszerűbb lett az utóbbi évtizedekben,
még mindig jelentős számú beteggel találkozom, akik idegenkednek
a masszázstól mondván, hogy anyagilag nem engedhetik meg maguknak,
vagy félnek egy ismeretlen ember érintéséttől. Bármi legyen is a
kifogás, tapasztalatom szerint, ha elmagyarázom nekik, mire számíthatnak
egy masszázs alkalmával, ez sokszor jelentősen csökkenti ellenállásukat.
Általában a masszőr-terapeutánál való első látogatás egy rövid
beszélgetéssel kezdődik, melynek során a terapeutakérdéseket tesz
fel a fizikai állapotodról, egészségügyi múltadról, a stressz mértékéről,
esetleges fájdalmas testrészekről, és a masszázzsal kapcsolatos
céljaidról. Nyugodtan mondd el a kívánságaidat, mondjuk, ha van
olyan testrészed, amit szeretnél, ha nem masszírozna, esetleg akarsz
e beszélgetni a masszázs ideje alatt, vagy nem.
A masszázs kezdete előtt megkérhetnek, hogy a kínosság érzete nélkül
a lehető legtöbb ruhádat vesd le, majd a masszőrtől kapott lepedővel,
törölközővel vagy ruhával takard be magad és feküdj fel egy speciálisan
kipárnázott masszőrágyra. Sok masszázsfajtánál olajjal kenik be
a bőröd. A masszázst még élvezetesebbé teheted nyugodt, mély légzéssel,
és a masszőrnek adott visszajelzésekkel (pl. szólj neki, ha kellemetlenül
érzed magad). Sokféle masszázsban volt már részem, és tapasztalatom
szerint akkor húztam a legtöbb hasznot belőle, ha teljesen passzív
módon átengedtem magam a képzett terapeuta munkájának.
Megjegyzem, hogy bizonyos feltételek mellett a masszázs nem javallott.
Az Amerikai Masszázs Terápiai Egyesület szerint vízérgyulladás,
fertőzéses betegségek, bőrpanaszok, szívrendellenességek vagy rákos
daganatok esetén masszázs előtt ki kell kérned orvos véleményét.
Ez utóbbi korlátozás azonban igen ellentmondásos. Jómagam nem láttam
semmilyen bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a masszázs kockázatot
jelentene a rákos betegek számára. Ugyanakkor jól dokumentáltak
a masszázs rákos esetekre kifejtett jótékony hatásai, melyek közé
tartozik az immunrendszert erősítő természetes falósejtek számának
jelentős növekedése. A kutatások tovább folytatódnak.
|